A Benevár étterem története
A Benevár étterem megépítése és megnyitása szorosan kapcsolódik a mátrai turizmus XIX. század végi fellendüléséhez.
1887. május 15-én a gyöngyösi városháza dísztermében alakították meg a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztályát. Ügyvivő elnökké a közkedvelt gyöngyösi ügyvédet, Hanák Kolost választották. Még abban az évben elkészült a Gyökeres-forráshoz és a Szent László-forráshoz vezető turistaút. Két évvel később a Mátra Osztály hintójáratot indított a gyöngyösi vasútállomásról Benére, az 1889-ben megnyitott Benevár vendégfogadóig.
1890-ben Gyöngyösösön megalakult a Villaépítő Részvénytársaság, amelynek földbirtokos, bankár, kereskedő és építésztervező, vállalkozó tagjai 1890-1914 között 29 egyéni és 10 ikervillát létesítettek Mátrafüreden.
Bene vára, illetve romja mint történeti, turisztikai nevezetesség ugyancsak ezekben az években válik közismertté. Kandra Kabos (1843-1905) művészettörténész, levéltáros, nem mellesleg katolikus pap 1889. augusztus 15-én olvasta fel Benén „Bene vára a Mátrában” című tanulmányát, mely megjelent különnyomatként is, másodjára pedig 1904-ben Egerben az „Adatok az Egri egyházmegye történelméhez” könyvsorozat III. kötetének 2. füzetében. Munkáját a következő mondattal zárja: „Bene történeti hely volt és leszen ismét”
Az 1890-es év még egy jelentős esemény miatt fontos. Június 26-án a Heves megyei Orvos Gyógyszerész Egylet Benén megtartott közgyűlése javasolta először, hogy Bene nevét Mátrafüredre változtassák. Ezt a gyöngyösi tanács is támogatta, 1893-ban belügyminiszteri engedéllyel hivatalossá is vált.
1891. április 26-án időszaki gyűlést tartott a Mátra Egylet, amelyen Deutsch Adolf, a Mátra című lap új szerkesztője ismertette a város és környéke turizmusát. „Az idelátogatókat fogadó lehetőségeink folyvást gyarapodnak. .. A vendéglő (Benevár) szobái is keresettek, úgyhogy előreláthatólag az elevenség tovább fog fejlődni.”
1897. májusától új bérlője lett a vendégfogadónak Kulcsár Sámuel személyében. Mint beharangozó plakátján írja: „…kitűnő magyar konyhát tartok, tiszta kezelésű jó borokat, friss töltésű ásványvizeket árusítok, a legtökéletesebb hordó- és palacksöröket mérem. Az árak úgy az étel – mint italok és szobák tekintetében is mérsékeltek.”
Az első világháború évei nagy visszaesést hoztak a mátrai vendéglátásban is, a trianoni döntés viszont felértékelte a Mátrát, miután elveszítettük magashegyi üdülőhelyeinket. A Benevár a két világháború közötti időszak nagy részében a
Papp család tulajdonában volt, Papp Royal étterem és söröző névvel. A család az étteremmel szomszédos házban lakott. 1949 után az államosítást a vendéglő sem kerülhette el, a Rákosi időkben Vörös Zászló étterem lett a neve. Az egykori tulajdonosok közül ekkoriban Papp Tibor pincérként dolgozott itt.
1956 után a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat üzemeltetésébe került, ekkor nevezték el Benevár étteremnek. A rendszerváltást követően a privatizáció során külföldiek vásárolták meg. Budai Mária egyéni vállalkozó bérelte.
1998-ban vásárolta meg a Benevár Bt., majd 2007 decemberében Szabó László üzletvezetésével került családi tulajdonba.
Irodalom:
- Hanák Kolos Emlékkönyv (A Bene Egylet kiadása, Mátrafüred, 1994.)
- Kandra Kabos: Bene vára a Mátrában (Bene Egylet kiadása, Mátrafüred, 1992.)
- Misóczki Lajos: Adatok Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmához 1918-ig (Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve AGRIA XXII-XXIII. kötetéből 1992. 207-222.o.)
- Misóczki Lajos: Turisztikai és természetvédelmi törekvések a Mátravidéken a XIX.-XX. század fordulójától 1950-ig (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve 2008. 237-246. o.)
- Benevár étterem a Facebook-on, fotók